Szóval a próbaterem közepén fű nődögélt, amit én diszkréten lenyírtam, ám a levágott fűszálak mindent beterítettek, így nagyapám tanácsára egy biciklipumpával próbáltam egy helyre terelni őket, hogy Olivér végre felporszívózhassa őket. Vele egyébként ekkor már közös zenekarmenedzsment vállalkozásunk volt, aminek a kasszája a zenekari alappal volt egybekötve. Én kezeltem a kasszát, és - bár saját pénzem nem volt - nem szerettem volna kiemelni belőle még csak ideiglenesen sem, hogy az aznapi mulatozásra legyen valami fedezetem. Amikor ezen morfondíroztam, befutott Bandi is, akivel megállapodtunk abban, hogy mivel mindketten éhesek vagyunk, sütünk húst a próba előtt. Elkezdtem vizet forralni egy lábosban, aztán félúton arra gondoltam, nem főzni kéne ezt a húst, hanem inkább sütni, úgyhogy a forró vízzel teli lábosba egy kisebb edényt helyeztem, amibe olajat töltöttem. Mondanom sem kell, hogy ez az edény hamarosan lebegni kezdett a lábos vizén, majd diszkréten bele is fordult, tartalmával egyetemben.
hát így nem lehet húst sütni.
ekkor ébredtem fel (ez a zárás már-már megszokott).
