A jéghideg verejték ólmos lassúsággal kúszik egyre lejjebb a hátamon, ahogy az erkélyre kilépve szembesülök a valósággal. Valahogy az ablaküvegen keresztül még sokkal távolibbnak tűnt az egész, mintha csak egy TV képernyőjét bámulnám. Így, hogy egy légtérbe kerültem a dologgal, az agyam már semmilyen mentséggel nem tud előállni, és én kénytelen vagyok szembenézni a helyzettel. Nem szeretnék. Ezt érzem magamon.
Minden fejben dől el. Akár skandálhatnám is magamban, kétlem, hogy hirtelen javulna a kedélyállapotom. Elborzadva meredek az élettelen testre, és - amíg olyasmik is lejátszódhatnának bennem, mint az élet és halál örök körforgásának tragikus, vagy épp felemelő színjátéka - csak arra tudok gondolni, hogy ha hozzáérnék, nem kapnék tőle semmilyen válaszreakciót, csak a kérlelhetetlen élettelenséget.
Mégis kinek van joga ezen a világon összesöpörni egy sárgarigót?
Nem is tudnám megtenni. A kis jószágot elkaphatta egy szélroham és az ablaknak csapódhatott - helyszínelek. Nem halhatott meg azonnal, de felszállni már biztos nem tudott, ezért megpróbálta odébb vonszolni a kis testét; így szorulhatott be az erkély padlózata és a korlát közti résbe. Önző gondolat, de most már csak az jár a fejemben, hogy miért nem maradt simán a padlón. Így most ki kell onnan húzni.
Vagy épp nem. A kezemben bravúros ívet leírva fordul meg a seprű. A végét finoman a madár testéhez illesztem.
Szeretlek. Sajnálom. Kérlek, bocsáss meg. Köszönöm.
Finom ellenállásba ütközik a seprűnyél vége, ahogy gyengéden a tollak közé simul.
Szeretlek
A test csúszni kezd lefelé. Magatehetetlen.
Sajnálom
Egy szárny átzuhan a korlát túloldalára. A sárgarigó kibillen az egyensúlyi helyzetből, és az erkély alatti ereszre pottyan.
Kérlek, bocsáss meg
A seprűvel finoman tolom az eresz széléig. Eltemetni kéne. Így viszont még egy utolsót repülhet. Mindenkinek meg kell adni az esélyt, hogy a zuhanás során, valami csoda folytán mégse essen a földre. Neki ez most nem sikerül.
Köszönöm
Ahogy befelé indulok, még egyszer körbenézek a vasárnap reggeli fényben. Az erkélyen elszórt gallyak hevernek mindenütt. Lehetett akár a szél is, bár abban a rendezettség szikráját se fedezném fel. Itt szeretett volna fészket rakni.
Bárcsak sárgarigó lehetnék.
