Eljött a vasárnap, így eljött a vasárnapi Antonova ideje is. Reményeim szerint ő jobban létezik, mint a korábbi Antonovánk. E heti nyertesünkben, valljuk meg van egy kis Pittné Jolika, de oroszos bája talán kevesebb plasztikai sebészet árán jutott el idáig.
Képek és bio a katt után!
a szaros egyetemi gépen már posztolni sem lehet. mindazonáltal ezt szerettem volna onnan kitenni:
..dani meg az egyetem géptermében trónol. feltehetően két órán át fogok itt trógerkedni, mire eljön az idő, hogy vonatra szálljunk és belibbenjünk a próbaterembe. most amolyan maratoni, kétnapos zsinórban próbálással kényeztetjük magunkat, aminek gyakorlati haszna éppenséggel lesz, de rányomja a bélyegét az alvással töltött órákra.
legutóbb már olyan szintre fejlődött - spoiler alert - a simulacrum c. dal, hogy kis híján el tudtam képzelni, hogy szól majd, ha egyben lesz. megpróbáltuk őrültre venni az elejét, amit azzal az ötlettel támasztottunk meg két oldalról, hogy sokkal elmebetegebb, ha valaki sutyorog a mikrofonba, mint amikor beszél.
<másfél óra múlva>
és már egy órája egy pokemonos képregénnyel múlatom az időt, mert a lángoló gitárokon már csak lady gagás cikkek maradtak. még fél óra. hősünk utólag töröl hosszú mondatokat
és ja, csak azért írtam bejegyzést, mert nem akarom, hogy két vasárnapi antonova között csak tátongjon az üresség. nem túl érdemleges. szerencsére ezt is meg lehet csinálni. mindent meg lehet csinálni. a következő tökmenő ötletem, amúgy az, hogy nem csak a pinát, de az alkoholt is bevonom a blogba (a végén már csak a zenét kell (de azt vajon hogy?)).
jaés - ami valóban fontos - werkfilmünk már tarol a jútúbon és nagyban osztja meg a nézeteket. aki szerint szar az ének, annak azt kívánom, hogy leygen digrszáifás! önirónia off.
jó mulatozást!
